Különböző, kutyákkal foglalkozó internetes oldalakon olvasható, hogy megszaporodott a fajtatiszta kutyák lopása Magyarországon. A bejegyzések szerint elsősorban tacskókat lopnak, majd a négylábúakat valótlan állatorvosi igazolással külföldre viszik és ott értékesítik. A Futrinka Egyesület Tacskó Fajtamentés – Dachshund Rescue Hungary nevű Facebook-csoport fújta meg júliusban elsőként a riadót, és az alábbi felhívást tette közzé a minap. „Kérjük nagyon vigyázzatok és figyeljetek oda a kedvenceitekre! Békés megyében az elmúlt időszakban kistestű fajtatiszta kutyák tűntek el. Az a tacskó, aki Kunágotáról érkezett volna, szerencsés volt, meglett az eredeti gazdája, aki már két hónapja kereste. Nagyon sokan keresik a kutyájukat itt az Facebookon is, nekünk is jelezték, vegyétek komolyan!”
A Magyar Nemzet az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Igazgatóságától érdeklődött, valóban tömegesen lopják a fajtatiszta kutyákat vagy túlreagálnak az internetezők egy-egy ebtolvajlást.
A rendőrségi ügykezelési és ügyviteli rendszer adatai alapján az idei évben a rendőrség bejelentés/feljelentés alapján július 31-ig harmincnyolc esetben indított nyomozást kutyalopás miatt.
A nyomozások megoszlása alapján a legtöbb bejelentés/feljelentés a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság (hat) és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság (öt) illetékességi területén történt. A bűnesetek 16 megye között oszlanak meg, a két kiemelt megye kivételével jellemzően egy-két esetről érkezett bejelentés. Az elrendelt nyomozások 42 százalékában (16 eset) ismeretlen tettes ellen, 24 százalékában (kilenc eset) ismertté vált elkövetővel szemben folytatják vagy fejezték be a büntetőeljárást az eljáró rendőri szervek, míg 34 százalékában (13 eset) a bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható.
A nagyobb testű magyar vizslákat nehezebb eltulajdonítani
Fotó: Bach Máté
A rendőrség leszögezte: a 2021. évi ügyforgalmi adatok nem támasztják alá a Facebookon terjedő híreket, miszerint tömegesen lopják a kutyákat Magyarországon, ami Békés megyéből indult el. Az eljárások adatai alapján 2021 júliusában a korábbi hónapokhoz képest megnőtt (havi átlagban négy-öt feljelentés után júliusban 14) az indított ügyek száma, azonban közöttük kapcsolatot – sorozatelkövetést, szervezettséget – megállapítani nem lehetett.
Az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika a kutyatolvajlás csökkenéséről ad számot. Míg 2010-ben 269, 2011-ben 277, addig 2017-ben már csak száz eblopás miatt indult büntetőügy volt.
Korrupt állatorvosok azonban valóban léteznek. Májusban a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az előnyért hivatali hatáskörét túllépve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt állít bíróság elé egy 60 éves állatorvost. A 2019 márciusától kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, hatósági állatorvosként dolgozó – és így hivatalos személynek minősülő – állatorvos feladatkörébe tartozott az élő állatok nemzetközi kereskedelméhez szükséges állategészségügyi bizonyítványok és egyéb okiratok kiállítása. A Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálatot végzett, a tárgyalótiszt 2021 márciusában azzal kereste meg a férfit a munkahelyén, hogy kölyökkutya-szállítmányt szeretne kereskedelmi célból Olaszországba indítani, és kérte az ehhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását. Az állatorvos negyvenezer forintot fogadott el a hamis okiratért cserébe.